Az igazi fényt nem győzi le a legmélyebb sötétség sem...
"Szinkronisztikus jelenségek kutatója" - ez volt még úgy nyolc éve a névjegykártyámra írva, mielőtt újságírással kezdtem foglalkozni. Nem mintha nem kutatnám tovább a szinkronisztikus jelenségeket, ám mára már a magam módján rajzolva-írva dokumentálom is őket. Így történt ez a fényáramoltatás meditációban is. Az előző hetekben találtam ezt a fent látható gyönyörű "vegykonyha-kilincset-zárat" a neten, amiről kiderült, hogy Hófehérke és a hét törpe történetből láthatjuk rajta jelenetet. S miközben a fényáramoltatással foglalkoztam rájöttem, hogy Hófehérke a "vegytiszta fehér fény" szimbóluma, amely az esőcseppeken prizmaszerűen megtörve a szivárvány hét színét hozza létre. A hét szín tehát a hét - aranybányász - törpe, hét karakter, a nevük is elárulja kik is ők: Tudor, Vidor, Hapci, Szendi, Szundi, Morgó, Kuka. A protagonisttal és antagonisttal, Hófehérkével és a Gonosz Mostohával, egy gyenge király-apával, egy parancsmegtagadó vadásszal,