Keresztutam újragondolva

„A halál az Egésznek felőlünk látszó oldala. A másik oldalt így hívják: Feltámadás.” (Romano Guardini)


2004 Nagypéntekén Ákos fiam a barátjával a Bazilikában Bach Máté passióját hallotta. Amikor hazaért, olyan volt a tekintete, mint aki látta magát a Jóistent. Mondta, hogy ezek után velünk szeretné megnézni az akkor bemutatott, Mel Gibson rendezte Passió című filmet. Hallva a film naturális jeleneteiről, megnézni én is csak úgy mertem, ha előtte Nagypénteken magam is végig járom gondolatban ezt a szenvedéstörténetet.

Ez a nap jelentős fordulatot hozott a gondolkodásomban.

Addig sok vallási és filozófiai irányzattal ismerkedtem meg. A buddhizmus egyszerűsége, letisztultsága is lenyűgözött.

Azon a nagypénteki éjszakán rádöbbentem, hogy a valahol félúton hagyott keresztemet fel kell vennem, és vinnem kell most már mindvégig.

Így hát elővettem a Bibliát, és sorra vettem a stációkat. Hagytam, hogy hassanak rám a felolvasott egyszerű mondatok.

Akkori nagypénteki meditációmban végigjártam Jézussal a stációkat, és mindegyikhez hozzáírtam a magam keresztútjának egy-egy mondatát.

A végén arra a következtetésre is jutottam, hogy Yvette nevem anagrammája maga a Golgota.

A név kötelez! S a „Ki vagyok én?” kérdésre így frappáns válaszom van:

MAGA A KERESZTÚT VAGYOK.

2012-ben pedig, a haiku-kalligráfia műfajára találásom után, letisztult szimbolikával mindezt képekben is megalkottam. (A Talita.hu-n 2013-ban meg is jelent az akkori sorozat.)

2018 januárjában archiválásba fogtam, régi fényképeket, írásokat és a haiku-kalligráfiáimat rendezgetve arra gondoltam, hogy új formában, afféle „életfilmtöredékekként” újra rajzolom a jelentősebbeket.

A KERESZTUTAMMAL kezdtem.


















Diavetítés (a “Bemutató indításá”-ra kattintva  saját ritmusban, képernyőnagyságban is végignézhető az összes stáció)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A lábmosás - Nagycsütörtöki felismerés

Istenszeme - Szentháromság - meditáció és asszociáció